Csoki szuflét készíteni olyan, mint megdörzsölni Aladdin lámpását, és életre kelteni a világ leghatalmasabb dzsinijét – ezzel a desszerttel ugyanis bármit el tudsz érni, amit csak akarsz. Mondhatod az öcsédnek, hogy „ha megírod a házit, csinálok csoki szuflét”, és olyan csendben lesz egy órán át, mint egy egy csiga. Utasíthatod a pasidat, hogy nézze meg veled a New Girl legújabb epizódját, és ha végigüli, elkészíted álmai desszertjét – mukkanni sem fog. Ám a legfőbb varázsereje mégiscsak az, hogy amikor úgy érzed, az élet sivár és lapos, a tél pedig hideg és szürke, ezzel a fogással bármikor visszahozhatod az életkedvedet.
Hozzávalók:
100 g étcsokoládé (de ha neked az túl keserű, használhatsz tejcsokit is)
1 deci növényi tejszín vagy tejszín
0.5 dl olaj – azaz egy felespohárnyi
1 marék mandula porrá aprítva
1 csipet fahéj – ha szereted
VARÁZSOLJUNK!
1. Hevítsd a sütőt 210 fokra. (Ugya milyen jó kis szó? Mindig „melegítsd elő”-t írok, gondoltam most jóóól megvariálom.)
2. A csokit tördelt egy serpenyőbe, és öntsd rá a tejszint, vaníliát, és a cukrot, majd kis lángon kevergesd addig, míg teljesen össze nem olvad. Ha megvan, húzd le a tűzről, add hozzá az olajat, és ismét keverd össze alaposan.
3. Egy keverőtálba szórd bele az őrölt mandulát, a lisztet, az icinke-picinke csipet sót, sütőport és a fahéjat, majd, keverd össze mindezt, és öntsd fel a csokival – minden cseppet alaposan kaparj bele.
4. Óvatosan kezdj el vizet (vagy mégjobb: szódát) adagolni hozzá, és állandó kevergetés mellett hígítsd addig, míg olyasmi állaga nem lesz, mint a spenótnak.
5. Kenj ki olajjal két hőálló csészét – levesescsésze, mini sütőtál, kis csupor, bármi megteszi. Az a legjobb, ha kábé olyan méretűek, hogy a massza úgy egy centivel a perem alattig tölti ki a csészét. De ha lejjebb van, akkor sincs tragédia, ezért még ne kezdd el ádázul átlapátolni egy kisebb csészébe. Majd next time.
6. Told a sütőbe, és középső rácson 15 percen át süsd, majd ha letelt az idő, emeld ki a ráccsal együtt, finoman, nehogy összeessen. Hagyd hüldögélni úgy öt percig, majd még forrón tálald is fel. Onnan tudod, hogy tökéletes lett, ha a teteje picit kemény, majd azt betörve a kanálkáddal szinte folyékony csokilávára lelsz. Enni is egy művészet ám: akkor vagy profi, ha a csésze belső faláról lekapargászott ropogós csokidarabokat és a folyékony, forró csokikrémet tökéletes arányban halmozd a kiskanaladra. Ugye, hogy a világ legeslegfinomabb étele?
Steiner Kristóf további receptjeit szakácskönyveiben és a http://steinerkristofreceptjei.blog.hu weboldalon olvashatod.
