Az egészségnek nincs jele, amíg birtokoljuk, természetes. Csak a fájdalom és egyéb kellemetlen tünetek ébresztenek rá az értékére. Ne várjuk meg, míg elveszítjük! Cikkemben olyan erőforrások tudatosítására törekszem, melyek mindenki rendelkezésére állnak és megannyi kutatás bizonyítja életminőségjavító hatásukat.

Az egészségtudatosság az önmagunkért, saját épségünk megőrzéséért vállalt felelősség. A felelősséghez legtöbbünkben automatikusan valamilyen energia befektetés képzete társul. Erőfeszítést pedig nehezen teszünk egy olyan állapotért, melyet zavartalanul birtokolunk, és amiről aligha tudjuk elképzelni, hogy milyen lenne elveszíteni.


Ezért használja az egészségpszichológia az életminőség fogalmát, melyben kifejezésre jut az élettel és az állapotunkkal kapcsolatos elégedettségünk is. Mivel mindannyian szeretnénk jól, sőt egyre jobban érezni magunkat a bőrünkben, ezzel a megközelítéssel máris motiváltakká váltunk!


Életminőségünk javításához pedig, nincs szükség sem jelentős anyagi háttérre, sem hatalmas energia-befektetésre, hiszen az ehhez szükséges erőforrások minden ember rendelkezésére állnak, csak tudatosítanunk kell ezek egészségvédő, jó közérzetet adó hatásait. Ezeket a természetes életerő fejlesztőket Mc.Dermott és OConnor vitalitásgenerátoroknak nevezte el.


Közös jellemzőjük, hogy a szervezet biológiai rendszerének szintjén egyensúlyhoz vezető, kedvező folyamatokat indítanak el és tartanak fenn. A vitalitásgenerátorok gazdag készletéből most három igen alapvető, könnyen mobilizálható tényezőt emelek ki: a nevetést, a testmozgást és az érintést, avagy – ahogy Bagdy Emőke professzorasszonytól ezt annak idején tanultam – a kacagás, a kocogás és az érintés: a három testőr.


A mosoly és a nevetés genetikailag kódoltan ösztönvezérelt, tehát biológiai gyökerű, ugyanakkor magas szintű érzelemkifejezési forma. Számos változást idéz elő szervezetünkben akár egyetlen jóízű nevetés is: feszültség- és szorongásoldó, a nyújtott kilégzés a szívritmust csökkentve, nyugtató hatású, javítja a vérkeringést, növeli az endorfin-szintet és az immunaktivitást, továbbá emeli a természetes ölősejtek, a limfociták számát és az immunglobulinok szintjét. Egy humoros film megnézése, vagy egy jó hangulatú baráti beszélgetés tehát, valóságos immunerősítő program, melynek hatása hosszan kitart.


A derű és a hozzá kapcsolódó optimizmus egészségvédő hatását megannyi kutatás bizonyítja. Szemléletes példa erre a Harvard egyetemen végzett egyik kutatás, melyben optimista és pesszimista beállítottságúak esetében vizsgálták, hogy szemléletmódjuk mennyiben változtat testi, lelki és kapcsolati egészségükön. A pesszimistáknál már 40-45 éves korukban olyan erős egészséghanyatlás indul el az optimistákhoz képest, hogy az összefüggés még a dohányzás és tüdőrák közötti kapcsolatnál is erősebbnek bizonyult.


A leghatékonyabb testi közérzetjavító eszközünk a testmozgás, testedzés. Bárki számára könnyen megvalósítható mozgásforma például a tempós séta, a kocogás, mely egy szívinfarktus prevenciós módszer nyomán vált népszerű, tömegeket megmozgató sporttá. Bármilyen ritmikus, egyenletes ütemű mozgásformát választhatunk, közben mindenképp termelődik endorfin, mely kedélyjavító és fájdalomcsillapító hatású, sőt az immunrendszert is stimulálja.


Rendszeres, napi negyedórás sétával nem csupán 400 kalóriát égethetünk el, hanem élettartam kilátásainkat is megnövelhetjük, vitalitást kölcsönözve szervezetünknek.


A testi kontaktus nem csak érzelmi kifejezési lehetőség, hanem biológiai szükséglet is. Bizonyított tény, hogy a simogatott és ringatott csecsemőknek kedvezőbb az idegrendszeri fejlődése, fokozott a stressztűrő és az alkalmazkodási képessége, mint az ezt nélkülöző társaiknak. Az érintés érzelmi táplálás. A puszi, simogatás és az ún. „dögönyözés” immunstimuláns, fokozza a szervezet védekezését.


Tehát a nevetés, a rendszeres fizikai aktivitás és az érintés olyan örömforrások, amelyek természetes módon építenek minket és kapcsolatainkat egyaránt. Értelmet, örömöt és vitalitást hoznak azok életébe, akik önkéntelenül vagy tudatosan életük szerves részévé teszik őket.


Illés Szilvia

pszichológus

illessz@gmail.com

forrás: paramedica.hu