Mindenhol azt halljuk, hogy a rendszeres testmozgás segíti az egészség megőrzését, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. Épp ezért értetlenül állunk, ha a híradásokból hirtelen szívhalál vagy infarktus miatt elhunyt sportolókról értesülünk. Mi tehát az igazság? Hasznos vagy inkább káros a sport, szívünk egészsége szempontjából?
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint, világszerte évente 17 millió ember hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 2020-ra pedig ez a szám 20 millióra emelkedhet. A drasztikus növekedéshez egyértelműen hozzájárulnak a helytelen táplálkozási szokások, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, sőt a mozgáshiányos életmód is. A sportolók körében bekövetkező halálesetek hallatán tehát joggal merül fel a kérdés: védelmet nyújt-e a sport a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben?
A megfelelő körültekintéssel végzett testmozgás egyértelműen pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre. A rendszeres testmozgás hatására egyrészt növekszik a szív tömege, és javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát.
Az élsportolók körében ugyanakkor – az intenzív terhelés hatására – sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulásának üteme nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében – még ép koszorúérrendszer esetén is – kialakulhat szívizomelhalás, azaz szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat, vagy mindezek talaján életveszélyes szívritmuszavar.
A szomorú halálesetek hátterében számos más, sporttól független, tüneteket nem okozó szívbetegség is rejtőzhet, melyek egy előzetes kardiológiai szűrővizsgálattal idejében felismerhetők lennének, s így megvédhetnék sportolóink életét. Bár a versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához ma még a legtöbb országban, így hazánkban sem kötelező előírás a kardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat, épp ezért fontos lenne, hogy a sporttevékenységet rendszeresen végzők tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel, mely minden magyar embernek rendelkezésére áll.
Rendszeres, intenzív mozgást végzők számára kiemelten fontos, hogy komolyan vegyenek minden apró, szokatlan tünetet. Az edzett szervezet ugyanis, képes sokáig kompenzálni ezeket a szervi eltéréseket, így a beteg hosszú ideig tünetmentes maradhat, vagy olyan egészen enyhe panaszokról számolhat be, mint a megszokottnál hamarabb jelentkező fáradtságérzet, esetleg mellkasi szorító érzés, légszomj vagy szívdobogásérzet. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy minden tünetmentes, jó kondícióban lévő sportoló időszakos szűrése is indokolt lehet az ún. néma, de kockázattal járó szívbetegségek kiszűrésére. A sport-kardiológiai kontrollt aktívan sportolók körében évente javasolt megismételni.
Megfelelő szakorvosi felügyelet mellett, bárki bátran sportolhat, hiszen a testmozgás segítségével valóban nagymértékben csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A rendszeres mozgás nem csak a szív oxigénellátását javítja, az infarktus, érelmeszesedés és agyvérzés kockázatát csökkenti, hanem bizonyítottan hozzájárul számos daganatos betegség megelőzéséhez is.
A rendszeres testmozgás tehát egyértelműen hozzájárul egészségünk és jó életminőségünk megőrzéséhez, élettartamunk meghosszabbításához. Ugyanakkor rendszeres testedzés – különösen versenysport – esetén igen fontos a sporttevékenység megkezdése előtt, és gyakorlása során az évente végzett kardiológiai szűrés – lehetőség szerint sportkardiológiában jártas szakrendelésen – a sportolói szívhalál megelőzése céljából.
Forrás:
dr. Marton Anna
kardiológus főorvos
