A téli hónapokban sok panaszt okoztak a felső légúti megbetegedések. Hogyan csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket a gyógynövények segítségével?
Hideg, nedves időben tömeges méreteket ölthetnek a meghűléses betegségek, melyek főként a légúti nyálkahártyát érintik. Az ott mindig jelenlévő mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok) közül a patogének a nyálkahártyák erősebb lehűlése, ellenálló képességének csökkenése esetén elszaporodnak, és így hurutot okoznak. Leggyakrabban a nátha (rhino) vírus idéz elő könnyebb, enyhébb lefolyású gyulladásokat, míg az influenzavírusok komolyabb lázas megbetegedéssel járnak.
Megelőzésként immunrendszerünket C-vitamin tartalmú gyógynövényekkel – pl. csipkebogyó, homoktövis –, valamint bíbor kasvirág (Echinacea sp.) készítményekkel erősíthetjük. Az Echinacea kivonatai fokozzák a fagocitózist, aktiválják a mikrofágokat és növelik az interferon termelést. E hatásokat erősíti egyes vegyületeik vírus- és baktériumölő aktivitása. Az izzasztó hatású növényi drogok – pl. bodza, hársfa – a káros anyagcseretermékek eltávolítása útján növelik a védekező képességet.
A légúti gyulladások először az orr nyálkahártyáját érintik. A kialakult náthát, tüsszögést, ingerköhögést és rossz közérzetet többek között illóolajok alkalmazásával – pl. borsmenta, eukaliptusz, fenyő –, valamint bőséges folyadékbevitellel, főként gyógynövényteákkal enyhíthetjük. Az illóolajok egyes komponensei a hidegérző receptorokra hatva ezeket összehúzzák, így javul a felső légutak átjárhatósága, csökken az ödéma, másrészt fertőtlenítő hatásuk a gyulladás tüneteit is mérsékli. Ezen felül a mentoltartalmú illóolajok gátolják a köhögést kiváltó légúti receptorokat, és stimulálják a hidegreceptorokat is.
Fontos tudnunk, hogy 3 év alatti gyermekeknél ezek nem alkalmazhatóak!
Széles körben elterjedt az illóolaj tartalmú – pl. eukaliptusz – balzsamok, bedörzsölők alkalmazása, ahol együttesen valósul meg a helyi és távoli hatás. A hát és mellkas bekenése révén kialakult helyi vérbőség javítja a vérellátást, s ezzel is fokozódik a szervezet védekezőképessége. Az illóolaj egyrészt a bőrön át felszívódik, másrészt belélegzése útján aktív komponensei a tüdőbe jutnak, ahol oldják a váladékot és fertőtlenítenek.
Ha erős a fertőzés, akkor a gyulladás továbbterjedhet a torok- és a garat nyálkahártyájára is, ahol kaparó, égető érzés jelentkezik. A gyulladást adsztringens hatású gyógynövényekkel, öblögetéssel – pl. cserszömörce, párlófű, zsálya, kakukkfű – mérsékelhetjük. A zsálya levél és a kakukkfű cserzőanyagaik mellett baktériumölő tulajdonságokkal is rendelkeznek.
Görcsös, száraz köhögés csillapítására igen hatékony a kakukkfű, illetve egyes nyálkatartalmú gyógynövények (pl. orvosi zilizgyökér, útifű és papsajt levél), melyek a gyulladt nyálkahártyát bevonva csökkentik a köhögési ingert.
Váladékos köhögésnél a kezelés célja a letapadt nyálka fellazítása és kiürítésének megkönnyítése, melyre szaponin és illóolaj tartalmú gyógynövényeket alkalmazunk: borostyán levél, kankalin gyökér, szappangyökér, édesgyökér, ánizs, kakukkfű stb. Az illóolaj komponensek a hörgőkben antibakteriális hatást is kifejtenek.
A meghűléses és a fertőzéses eredetű légúti megbetegedések tünetei általában nem izoláltan, hanem egyszerre több helyen jelentkeznek, ezért célszerű a különböző „támadásponton” ható készítményeket egyidejűleg alkalmazni, hogy a betegség lefolyását meggyorsítsuk, s a tünetek intenzitását csökkentsük. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében tartsuk be a szükséges higiénés szabályokat – gondoljunk környezetünkre is!
Prof. Dr. Kéry Ágnes
a Magyar Fitoterápiás Társaság elnöke
