Talán hihetetlenül hangzik, de testünkben minden pillanatban több baktérium mozog, mint ahány ember a Földön valaha is élt – hússzor annyian vannak, mint ahány sejtből felépül szervezetünk. Ha házigazdaként jól bánunk velük, prebiotikumokkal etetjük őket, és primbiotikummal állandóan hidratált környezetet biztosítunk részükre, hálából erős immunvédelmet nyújtanak számunkra, megóvnak az elhízástól, szabadidejükben pedig létfontosságú anyagokat állítanak elő részünkre.
Immunrendszerünk fontos részét képezi az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. Táplálásuk, létfeltételeik biztosítása legalább olyan fontos, mint saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra bélnyálkahártyánk felszínét úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg, ám ez az összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.
Az elpusztuló bélbaktériumok megüresedett helyét ilyenkor más kórokozók, például Candida gombák foglalják el. A csecsemő 95%-os bélflórájával szemben, egy mai felnőtté mindössze 20% körüli – döntően az életmód és a táplálkozás következtében –, kész csoda, hogy még így is életképesek vagyunk, noha védekezőképességünk nagymértékben csökken. Az egyre szaporodó allergiák, autoimmun betegségek, és részben az elhízás hátterében is ilyen okok állhatnak.
Tehát nem a Candida ellen kellene harcolnunk utólag, hanem a hasznos baktériumflórát megvédeni. Ahhoz, hogy legyen mit megvédeni, először helyre kell állítani, ezután megfelelő táplálékot is kell biztosítanunk a számukra.
Első teendőnk az emésztőrendszer tehermentesítése – és egyben tisztítása – rostdús tápanyagok segítségével: nyers zöldséggel, idénygyümölccsel, gabonafélékkel, olajos magvakkal, gyógyteákkal. Csak ilyen tisztítás után remélhető a tápanyagok jobb felszívódása.
A következő lépés a hasznos bélflóra újraépítése pre-, pro- és primbiotikummal. Prebiotikum-nak a hasznos bélbaktériumok táplálékát, primbiotikumnak a megfelelő környezetet, probiotikumnak magát a hasznos baktériumflórát, illetve az ilyen törzseket tartalmazó étrend-kiegészítőket nevezzük.
A prebiotikumok többnyire vízben oldható, de az emberi szervezet számára emészthetetlen élelmi rostok, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. Elősegítik egyes ásványi anyagok: kalcium, magnézium, cink és vas felszívódását azáltal, hogy képesek megkötni ezeket az ionokat, így azokat felszívható formában szállítják a bélbe. Prebiotikus hatású, nagy mennyiségű élelmi rostot tartalmazó ételekkel, csíráztatott magok fogyasztásával egyfajta béltisztító hatást érhetünk el. A rostok megkötik a bélcsatornában lévő vizet, egyben növelik a széklet tömegét, lazítják állagát. Ezáltal az emésztési problémák okozta tünetek, görcsök (pl. IBS esetén) enyhülnek.
Kiemelkedően jó prebiotikus hatású – az anyatejen kívül – a csicsóka, a hagymafélék, a cikóriagyökér, articsóka, bab, borsó, zabpehely, banán, tönkölybúza, de a tejsavó is. Az állati termékek nagy része nem segíti a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaz.
A probiotikum (az életért) szó 1965-ben az antibiotikum (az élet ellen) kifejezés ellentéteként jött létre, s olyan hasznos, élő mikroorganizmusok gyűjtőneve, melyek a bélrendszer mikrobaegyensúlyát fenntartják. Táplálékkal jutnak be szervezetünkbe, s mivel életidejük korlátozott, utánpótlásukról folyamatosan gondoskodnunk kell. A legismertebb probiotikus ételek a savanyított tejtermékek, joghurt, kefir, a vajkrémek és az érlelt sajtok.
A probiotikus étrend-kiegészítők választásánál nemcsak a koncentráció, hanem a minőség is fontos szempont!
Ma már nem úgy merül fel a kérdés, hogy hogyan éljünk minél tovább, hanem hogyan éljünk sokáig jó életminőségben, hogyan maradjunk minél tovább fizikailag, szellemileg és lelkileg is „állóképesek”.
Hasznos bélflóránk erősítésével duplán nyerhetünk: nemcsak emésztésünk válik szabályosabbá, de – immunrendszerünk erősödése révén – álló- és ellenálló-képességünk is nagyobb lesz.
Dr. Csiszár Miklós,
sebész, életmód-tanácsadó
