Két fajta sportoló ember van: akinek már volt nagyon komoly izomláza és akinek még csak később lesz. Bizonyos mértékű izomláz természetes velejárója az intezívebb sportoknak, bár a rendszeresen (heti min. 3x) sportolóknál a megszokott mozgás formájukat végezve minimálisan jelentkezik csak, vagy idővel teljesen el is maradhat, főleg, ha megfelelően készítjük fel a testüket.
Különbséget kell tenni, ha versenyszerűen sportolunk, vagy ha rekreációs és egészségjavító céllal mozgunk.
Az előbbi nagyon komolyan igénybe veszi a szervezetet és itt nem számíthatunk az izomláz teljes elmaradására, hiszen a cél újabb és újabb fizikai határok átlépése, akár a hosszútávú egészségromlás esélyét is előrevetítve, de a rendszeresen végzett rekreáció sportoknál és mozgásformáknál ténylegesen elérhető a teljes izomláz nélküliség, miközben javul a fizikai állapotunk és egészségünk is.
Magáért az izomláz kialakulásáért több tényező is felel, nem csak a mindenki által ismert tejsav izmokban történő felszabadulása. Vannak olyan részletek, amit még mind a mai napig nem tudunk ennek a kialakulásáról, viszont amiben jelenleg a szakértők egyetértenek azok a következők:
1. Intezív sport után anaerob (oxigénhiányos) állapot lép fel, “besavasodnak” az izmok (tejsav).
2. Az intenzív mozgás eredményeként az izmokban mikrosérülések keletkeznek, ami gyulladáshoz és ödémához vezet ami feszíti az izmokat.
3. Az izmok által kibocsájtott kalcium és a helyszínre érkező fehérvésejtek, fehérjebontó anyagok ingerlik a fájdalomérző receptorokat.
Érdemes-e egyáltalán tenni az izomláz kialakulása ellen, vagy ezzel csak csökkentjük az eredményességünket?
Abszolút érdemes tenni ellene, pláne megelőzni, hiszen az izomláz nélküli rendszeres edzés, folyamatos fejlődést és sikerélményt biztosíthat, és a sérülések kialakulásának esélyét is csökkenti, míg a kifáradt, fájó izomzat növeli a sérülések kockázatát.
Milyen lépésekkel előzhetjük meg az izomlázat?
A megfelelően végzett bemelegítés az első amit tehetünk. Az utóbbi évtizedekben rengeteg új sporttudományi ismeretanyag gyűlt össze, több gyakorlatról kiderült, hogy nem érdemes/egészséges bemelegítésre használni, míg más újonnan kifejlesztett, vagy újra felfedezett sportspecifikus bemelegítő gyakorlat komoly pluszt jelenthetnek célunk elérésben. Egy képzett és naprakész edző, sportoktató ebben is óriási segítségünkre lehet. Bármilyen sportot is végzünk érdemes pár klasszikus jóga gyakorlatot elsajátítanunk és beépítenünk a bemelegítési gyakorlatsorunkba! Az izmok bemelegítéséhez 10-15 perc a legalsó idő határ, sose spóroljuk le az erre szánt időt.
Az izmok működéséhez megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyag kell, amelyeket mind a vér szállítja, aminek pedig megfelelően hígnak kell lenni, és nem mellékesen így a szívünk is könnyebben tud dolgozni.
Legyünk hidratáltak egész nap, és érdemes a sportolást megelőző órában kb 2. pohár vizet meginni. Edzés közben is igyunk. Legjobb a tiszta víz, de kiemelkedően nagy folyadékveszteséggel járó sportoknál akár izotóniás italok fogyasztása is indokolt lehet.Ez nem csak előregyártott sportital lehet, de akár frissen készített zöldség és gyümölcslé, vagy akár alkoholmentes sör is.
Érdemes, sőt nagyon ajánlott folyamatosan fogyasztani a következő táplálék kiegészítőket, a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett :
- Valamilyen jó minőségű multivitamin készítményt. Ezek jellemzően a legfontosabb vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazzák megfelelő arányban.
- Kalcium és Magnézium készítményt. Ezek segítik az izomműködést, és az idegi ingerületátvitelt.
- C vitamint (napi minimum 500mg) ez a legfontosabb immunerősítő és szabadgyökfogó vitamin, és fontos a kötőszövet képződésben és az általános regenerációban is.
- B6 vitamin, esetleg B vitamin komplex(az összes b vitamint tartalmazó készítmény). Ez szintén nélkülözhetetlen az izom és ideg működéshez, javítja a fehérjeszintészist és rengeteg más testi folyamathoz is hozzájárul.
