Az erjesztés, más szóval fermentálás az egyik legősibb tartósítási mód, ie. 7000 körül – tehát már 9000 évvel ezelőtt is – rutinszerűen alkalmazták. Ezzel készült például Egyiptomban is a bor és a sör, de a zamatos savanyú káposztát és a kovászos uborkát is ilyen erjedési folyamattal állították elő régen, s így van ez ma is.
A fermentált ételeket mind a keleti, mind a nyugati kultúrákban egészségvédőként tartják számon. A folyamat során az ételt nem teszik ki extrém hőhatásnak, és nem dúsítják káros adalékanyagokkal, így a benne lévő vitamin és ásványi anyag tartalom változatlan formában megőrzésre kerül.
A fermentálás során a mikroorganizmusok (élő baktériumkultúrák) az anyagban lévő szénhidrátot, illetve a tápanyagokat kisebb összetevőkre bontják, így azok számunkra is könnyebben emészthetővé válnak. Az ember számtalan mikroorganizmussal él szimbiózisban, melyek többek között a bőrön, vagy a bélrendszerben segítik életünket, feldolgozó és védekező tevékenységünket.
Ételallergiák és például candida fertőzés esetében is kifejezetten ajánlott a fermentált ételek fogyasztása. Tele vannak vitaminokkal, ugyanakkor kalóriatartalmuk alacsony és baktérium tartalmuk jótékonyan hat a bélflórára és a bélfalra is. Laktóz vagy kazein allergia/intolerancia esetén ajánlott erjesztett tejtermékek helyett fermentált zöldségféléket fogyasztani, melyek nem okoznak panaszt a túlérzékeny szervezetben sem.
Nagyanyáink – sőt az ókori görögök és rómaiak – által is kedvelt savanyú káposztát a „bélrendszer seprűjének” is nevezték, állítólag pestist és gyomorfekélyt gyógyítottak vele. Jótékony tulajdonságait napjainkban újra felfedezték, így fogyasztása örvendetesen terjed. A savanyítás után is megőrzi magas C-, E-, K- és U-vitamin tartalmát, enyhe hashajtó hatása miatt természetes béltisztító, de többek között a májat is óvja.
Kevesen tudják, hogy a közkedvelt kovászolt uborka magas kálium-, magnézium- és szilíciumtartalma révén megfiatalítja a fáradt bőrt, egyéb hatóanyagaival együtt erősíti a kötőszöveteket, a hajat és körmöket, védi többek között az ízületeket is.
Akinek bőven van ideje, az otthon, házilagosan is készíthet fermentált zöldségeket például brokkoliból, karfiolból, sárgarépából, céklából, zellerből, paradicsomból, vagy a zöldségesnél most tél végén biztosan kapható – fehér „testvérénél” 3-szor több vitamint tartalmazó – fekete retekből, melyet a népgyógyászat többek között epepanaszokra, meghűlés és gyulladások kezelésére is használt különféle formákban.
A különféle erjesztett zöldségek – s azok préselt leve – egyesítik magukban az összetevők jótékony hatásait, tulajdonságait, egyben remek lúgosítók, melyek segítenek fenntartani a bélrendszer sav-bázis egyensúlyát. Emellett folyamatosan pótolják a hiányzó, velünk szimbiózisban élő baktériumokat, melyek immunrendszerünk egészséges működésének alapját képezik. Az erjesztett zöldségeket, s azok préselt levét legkedvezőbb az étkezésekhez, főként a vacsorához fogyasztani ízlés szerint.
Forrás: paramedica.hu
