A nyári szezon előtt az emberek két dolognak mondanak szívesen búcsút: a plusz kilóknak és a hófehér bőrnek. A drasztikus fogyókúrákhoz hasonlóan azonban, a gyorsan szerzett barnaság is többet árt, mint használ. Szeretnénk a napvédelemmel kapcsolatban felmerült leggyakoribb kérdésekre adott válaszainkat, tanácsainkat – nyári útravalóul – csokorba kötve átnyújtani minden Kedves Olvasónknak.
Mi az UVA és UVB sugárzás közti különbség? – A napfény mintegy 50%-a látható fényből, 45%-a infravörös sugárzásból, és 5%-a ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, ez hatol legmélyebbre a bőrben. Az UVA-sugaraktól nem égünk le, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért, és szerepe van a melanoma kialakulásában is. A bőr barnulásáról és a leégésről is az UVB-sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve.
Mit jelent a napozószereken olvasható SPF vagy UVA kifejezés? – Az SPF a Sun Protection Factor rövidítése, vagyis a fényvédőfaktorra utal, míg az UVA-faktor az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A fényvédőfaktor melletti szám azt jelzi, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha fényvédő krém nélkül például 3 perc alatt égünk le, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30x3, azaz 90 percre tolódik ki.
Kinek milyen faktorszám ajánlott? – Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd lebarnul, míg a 3. típus már elég jól le tud barnulni. A 4. típus szinte sohasem ég le, az 5. típusba pedig az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus a fekete bőrűeké. A gyerekek – bőrszínüktől függetlenül – illetve az 1. típusba tartozók válaszszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt. A 2. típusnak legalább 20-as, a 3-nak legalább 10-es fényvédő faktorra van szüksége, a 4-es és az afölötti bőrtípusokba tartozók az alacsonyabb jelölésű készítményeket is használhatják.
A gyerekek gyorsabban leérnek? – A gyerekek bőrének felső és alsó rétegében rengeteg fejlődő sejt van, és becslések szerint a nap okozta bőrkárosodás 50-80%-a gyermekéveinkben keletkezik. Akik gyerekkorukban sokat tartózkodtak napon, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki bőrrák, ezért kiemelten fontos ebben a korban a bőrvédelem.
Felkenés után azonnal hatnak a napozószerek? – Mivel az UV-filternek legalább 20 percre van szüksége, hogy a hatását tökéletesen kifejtse, jobb, ha strand előtt már otthon vagy az öltözőben bekenjük magunkat. Másfél óránként újrakrémezés ajánlott, s jó tudnunk, hogy a sós víz akár tel-jesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget.
Lehet baja a szemünknek, ha nem használunk napszemüveget? – A szem belseje leegyszerűsítve sötét kamrácskákból áll, és erről a sötétségről melanociták, vagyis pigmentek gondoskodnak. A túl erős napsugárzás akár e sejtek rákos elváltozását is okozhatja. Tengerparton vagy havas lejtőkön, ahol a víz vagy a hó visszaveri a sugarakat, a szem külső rétege is megéghet. Ilyenkor az ember ideiglenesen elveszítheti a látását – ezt hívják hóvakságnak. Tehát a valódi UV-szűrővel ellátott napszemüvegek mindenképpen ajánlottak.
Hamarabb leég, aki sportol a napon? – Igen, hiszen a szél hűti a testét, s nem veszi észre a leégést. Úszáshoz és búvárkodáshoz az úszóknak kifejlesztett, gél állagú fényvédőt használjuk, mely a vízben kevésbé oldódik le.
Használhatjuk-e a tavalyról megmaradt naptejet? – Jobb, ha újat vásárolunk, még ha hűtőben is tároltuk az előzőt. A nagy hőmérsékletváltozás, a levegővel, a vízzel, a homokkal való érintkezés ugyanis néhány hónap alatt tökreteszi a fényvédő faktor hatását, így a védelem már nem garantált.
Növelhetik-e bizonyos gyógyszerek a fényérzékenységet? – Egyes gyógyszerek (például a vízhajtók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok) valóban fényérzékennyé tehetik a bőrt, míg bizonyos fogamzásgátlók leginkább egyenetlen pigmentációt, ún. májfoltot okozhatnak, ami nem fokozza a leégés kockázatát. Mindig gondosan olvassuk el a betegtájékoztatót és tartsuk be a leírtakat.
Miért kell 11 és 16 óra közt árnyékba húzódni? – Reggel és este a napsugarak hegyesszögben érkeznek a földre, így a vastagabb levegőréteg jobban kiszűri a sugarakat. Délidőben a derékszögben érkező sugarak keskenyebb levegőrétegen hatolnak át, ezért ilyenkor érhet minket a legtöbb ártalmas sugárzás.
Leéghetünk az autóban, a napernyő alatt vagy a vízben is? – Az autó ablaküvege 80%-ban engedi át az UVA-sugara-kat, ezért használjunk legalább UV-filterrel ellátott nappali krémet. UV-szűrő ugyanis a régebbi autótípusokban csak a szélvédőben van, az oldalsó ablaküvegekben nincs. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a sofőrök bal oldalán – karján és arcán – gyakrabban fordult elő melanoma, mivel főként erről az oldalról érte őket napfény. Aki napernyő vagy fa alatt hűsöl, azt csak az UV-sugarak 50-80%-a éri, ami bőven elég ahhoz, hogy lebarnuljon. Fél méterrel a víz felszíne alatt az eredeti sugárzás 40%-a mérhető, ráadásul a bőrt folyamatosan hűsíti a víz, így nem is érezzük, hogy égünk, használjunk tehát vízálló terméket.
Hasznos vagy káros a szolárium? – A bőrgyógyászok továbbra is óva intenek tőle, legyen az turbo-, bio- vagy bronzárium névre keresztelt készülék, mert véleményük szerint az itt szerzett barnaságért a későbbiekben nagy árat fizethetünk. Franciaország és Németország után már Angliában is törvényben rögzített előírás, hogy 18 év alattiak számára tilos a szolárium használat. Kutatások szerint, a fiatalok körében a szoláriumok használata 75%-kal növeli meg a bőrrák kialakulásának veszélyét. A szoláriumot az Egészségügyi Világszervezet rákkutató hivatala a tavalyi évtől a legerősebb rákkeltők közé sorolta. Úgy, ahogy a szintén e kategóriába tartozó cigarettáról sem tudjuk, hány szál okoz tüdőrákot, a szoláriumról sem ismert, hogy mennyi az a heti, vagy havi gyakoriság, ami még veszélytelen. A szoláriumokat úgy tervezték meg, hogy az általuk kibocsátott ultraibolya sugarak döntő többségét az UVA tartományból nyerjék, elkerülve ezzel az UVB okozta bőrégést, így viszont számolni kell az UVA okozta bőröregedéssel és melanoma-kockázat növekedéssel. Az FDA Segédeszköz és Radiológiai Egészségügyi Központja által közzétett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a napfény kellemes „mellékhatásaként” jelentkező D-vitamintermelődést a bőrben csak az UVB sugarak idézik elő, sőt az UVA sugarak épp ellenkezőleg hatnak, vagyis csökkentik a bőrben a D-vitamin mennyiségét.
Van-e fényvédő hatásuk az önbarnító készítményeknek? – Használatukkal ugyan gyorsan „lebarnulhatunk” egy-egy fontos alkalomra, de nem nyújtnak védelmet az UV-sugarak ellen, hiszen csak felületi hatást váltanak ki, amely a bőr természetes hámlásával körülbelül egy hét alatt – barnaságunkkal együtt – elmúlik. Összehasonlításként, a napozás hatására a bőrben pigmentek képződnek, melyek a barna bőrszín mellett, bizonyos védelmet is nyújtanak a leégés ellen. Az önbarnító kozmetikumok mellet tehát fényvédelemről is gondoskodnunk kell nyáron.
Milyen a jó fényvédő krém? – Elsősorban kettős fényvédelmet (fizikai és kémiai) nyújtó fényszűrő készítményeket használjunk. A fizikai fényvédelmet a cink-oxid vagy titán-dioxid összetevői nyújtják apró lemezkorongok formájában, melyek szorosan egymás mellett elhelyezkedve visszaverik a fényt. A kémiai fényvédelmet pedig a benzilszalicilátok, illetve benzilcinnamátok biztosítják, melyek a bőr mélyebb rétegeibe jutó UVA-sugarak semlegesítésével nyújtanak maximális védelmet. A legjobb védelmet azonban meg-felelő ruházat, könnyű, szellős sapka, ing, póló és napszemüveg segítségével érhetjük el.
Forrás:
dr. Boros-Gyevi Márta
bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos
