Miért fáradt a gyerek?

Tény, hogy a vakációnál sokkal megterhelőbb az iskola: a követelmények, a sokasodó feladatok teljesítése kimerítő, ráadásul stresszterhelést is jelenthet, amit feltétlenül ellensúlyoznunk kell.

Gyermeknél és felnőttnél egyaránt a pihenés, alvás és az ébrenlét időszakát az ún. cirkadián, vagyis napi ritmus befolyásolja. Erre több tényező hat, köztük az agyalapi mirigyben termelődő melatonin hormon is, melyet elsősorban a természetes fény szabályoz. A fény még csukott szemen keresztül is eljut az agyba, hatására csökken a melatonin szintje, vagyis felébredünk. Sötétben pedig szintje megemelkedik, így elálmosodunk. E természetes folyamatot torzítja az esti mesterséges megvilágítás, a tévénézés, de az egyéni szokások, a napirend is.

Az alvás-ébrenlét folyamatára az adenozin nevű, energiatároló anyag is jelentős hatással van: szintje napközben folyamatosan emelkedik, és alvás közben bontja le a szervezet. Így hiába próbálunk átállni kevesebb alvásra, mert a le nem bontott adenozin folyamatosan halmozódik, azaz valamikor „le kell aludni a többletet”.

Alváskutatók szerint egy általános iskolásnak 10-11, míg egy óvodásnak 10-13 óra az ideális alvásmennyiség. Ha feltűnően többet alszik gyermekünk a megszokottnál, az legtöbbször betegségre utal, és általában egyéb tünetekkel is jár (pl. láz, torokfájás, orrfolyás stb.). Gyógyulás után újra visszaáll a gyermek napi alvási ritmusa.

Ha kísérő tünetet nem tapasztalunk, és a gyermek továbbra is fáradt, álmos, felmerül a hormonális probléma gyanúja is. Leggyakrabban pajzsmirigy alulműködés áll a háttérben, melynek tünete lehet többek között a csökkent teljesítőképesség, levertség, a kedélyállapot hullámzása, fáradékonyság, álmosság. A pajzsmirigyhormonok (T3 és T4) csökkent termelése vérvétellel kimutatható és szükség esetén gyógyszerrel is sikeresen kezelhető.

Inzulinrezisztenciáról (IR) és policisztás ovárium szindrómáról – PCOS – általában a felnőttek kapcsán hallunk, pedig gyermekek esetében is előfordul. Ekkor a lányoknál a férfi hormonok túlsúlya miatt nem megy végbe tökéletesen a tüszőrepedés, s ez cisztákat eredményez. Ha ehhez még inzulinrezisztencia is társul, akkor kezeletlen esetben akár 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat. A tünetek között a fokozott szőrösödés, menstruációs problémák, pattanásosság mellett fáradékonyság, étkezések utáni indokolatlan álmosság, a koncentrációkészség hiánya, nyugtalan alvás is szerepelhet. A diagnózishoz labor és gyermek-nőgyógyászati vizsgálat is szükséges.

Sajnos manapság már a gyermekek életében is erősen jelen van a stressz, ami egyebek mellett alvászavarokat is okozhat. A panasz azonban szorosan összefügghet a mellékvese által termelt, stresszhormonként ismert kortizol elégtelen termelődésével is. A tartós stressz leküzdéséhez ugyanis a szervezet folyamatosan több kortizolt termel, melynek hatására egy idő után a mellékvese kimerülhet, így a kezdeti magasabb kortizolszint után, mennyisége egyre csökken.

Fentieken túl, a stressz mellett gondolnunk kell az alvást szintén zavaró, gyermekeknél sem ritka horkolásra és légzéskimaradásra (alvási apnoe), valamint a kamaszkorral járó hormonális változás átmeneti hatására, végül, de nem utolsó sorban a vérszegénységre, mely – kivizsgálást követően – megfelelő készítményekkel kezelhető. Emellett természetesen alapfeltétel a vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő táplálkozás és a gyermek életkorának megfelelő fizikai terhelést jelentő rendszeres sport.

Dr. Tar Attila

gyermek-endokrinológus szakorvos

Budai Endokrinközpont

Forrás: Paramedica.hu