Az inzulinrezisztencia előfordulása napjainkban főként a nők körében terjed rohamosan. Sokan szenvednek jellemző tüneteitől, a túlsúlytól, a menstruációs zavaroktól, a pattanásos bőrtől, esetleg a fokozott szőrnövekedéstől, sőt a késlekedő gyermekáldástól is.
Kevesen tudják azonban, hogy a magasabb inzulin értékek egy sor más hormonális zavart is előidézhetnek.
Az inzulin a szénhidrát-anyagcsere egyik fő hormonja, mely segít a glükózt a sejtekbe juttatni, így a szervezet energiakészletéhez járul hozzá. A vércukor szintjét normalizálja olyan módon, hogy amennyiben megemelkedik a glükózszint – például étkezés után –, az inzulin mennyisége is megemelkedik, melynek hatására a vércukorszint ismét lecsökken.
Amennyiben csakis úgy lehet fenntartani a normál vércukorszintet, hogy túl sok inzulin termelődik, úgy inzulinrezisztenciáról beszélünk. Ennek nagy veszélye, hogy a nagy mennyiségű inzulin-kibocsátás miatt az azt termelő hasnyálmirigy előbb-utóbb kifárad, aminek a következménye a 2-es típusú cukorbetegség.
Szerencsére ma már egyre többen fordulnak orvoshoz az inzulinrezisztencia tüneteivel, és életmódjuk részévé teszik a hármas kezelést: a szénhidrátszegény diétát, a rendszeres testmozgást és a szükséges gyógyszerek, kiegészítők szedését. Sokan azonban sajnos itt megállnak, pedig meglehet, hogy más hormonális zavar is fennáll az inzulinrezisztencia mellett, ugyanis a szénhidrátháztartás problémája könnyen más hormonális zavarokat is előidézhet.
Azoknak, akiknél diagnosztizálásra kerül az inzulinrezisztencia, érdemes részletesebb hormonvizsgálatot végeztetniük, ugyanis sok esetben több más hormonproblémával jár együtt az állapot, mivel ekkor szinte dominószerűen dől össze az endokrin rendszer. Kialakulhat például pajzsmirigy-alulműködés, mely a szervezet anyagcsere-folyamataira van negatív hatással, ráadásul igen hasonló tüneteket okoz, mint az inzulinrezisztencia (túlsúly, menstruációs panaszok, meddőség). Erre akkor van a legnagyobb esély, hogy ha az illető már jó ideje végzi a hármas kezelést, mégsem tapasztal az állapotában jelentős változást. Jó hír azonban, hogy a pajzsmirigy-alulműködés gyógyszeresen igen eredményesen kezelhető.
Ezenkívül az inzulinrezisztencia kapcsán gyakran derül fény ösztrogéndominanciára is, mely általában a progeszteron hormon alacsonyabb szintjével jár. Az optimális hormonszint elengedhetetlen a teherbeeséshez (pontosabban a beágyazódáshoz), valamint a terhesség megtartásához. Alacsony mennyisége teherbeesési nehézségeket és vetélést is okozhat.
Amennyiben valaki gyermeket szeretne, mindenképp érdemes ellenőriztetni a progeszteron szintjét is, nehogy akkor derüljön fény a problémára, amikor már megtörtént a baj. Az elégtelen hormonszint fő tünete a vérzészavar, illetve az anovuláció.
Az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy probléma rendezése gyakran helyrebillenti a hormonszintet, ám ha ezek nem vezetnek eredményre, barátcserje kapszula vagy a progeszteron mesterséges pótlása jöhet szóba.
Fontos ismernünk azt az összefüggést, hogy az inzulinrezisztencia (az említett egyéb zavarokhoz hasonlóan) komoly hatással van a hangulatra, a mindenkori stressz-szintre, ami viszont befolyásolja az agyalapi mirigy által termelt prolaktin szintjét. Részletesebben írtunk már arról, hogy e hormon mennyisége stressz hatására növekszik, de normál esetben (terhesség és szoptatás nélkül) igen alacsony szinten van jelen a vérben. A prolaktin túltermelődés már önmagában is teherbeesési problémákat, vérzészavarokat, csökkent libidót eredményez, s ezt az állapotot tovább fokozhatják a fent említett hormonális zavarok. Ha a magas prolaktinszint oka „csupán” a stressz, annak csökkentése, illetve a többi hormonális zavar terápiája normalizálja az értékét. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy gyógyszeres kezelésre van szükség.
Dr. Koppány Viktória
endokrinológus szakorvos
Forrás: paramedica.hu
